64.Rész

Where The Broken Hearts Go

Visszamentünk  egy félórával később a koncertre Eleanorral Sophia aggódva nézett valamint Michael és a többi fiú is. A koncertet próbáltam élvezni de valahogy csak nem sikerült. Csak Harry szavai jártak a fejemben. Hogy szeret , hogy fáj neki amit tett és , hogy hagy elmenni mert szeret.
-Minden oké? - kérdezte Ashton miközben mellém állt
-Őszintén fogalmam sincs - mondtam elcsukló hangon
-Michael merre van? - kérdeztem
-Elment az öltözőbe kicsit ő is összezavarodott - mondta
-Akkor szerinted ne menjek utána? - kérdeztem
-Szerintem most ne foglalkozz vele inkább magaddal - mondta
Sajnáltam Michaelt de most lehet igaza van Ashtonnak. Csak ott álltam kissé magamba zuhanva és csak ismét és ismét mentek és ismét a szavakat hallottam a fejemben amit Hazza mondott.
A koncert után Harry odajött hozzám de csak egy pillanatra.
-Remélem meg tudod bocsátani nekem - mondta majd tovább is ment
Gondolkodás nélkül Harry után mentem gyorsan megfogtam a kezét mire ő megfordult és magamhoz húztam. Csak ott álltunk a folyosón szorosan szorítottam magamhoz közben a könnyektől nem láttam. Ő is átölelt és éreztem valamint hallottam ahogy szipog. Úgy éreztem , hogy ebben a pillanatban nem számít semmi olyan volt mint rég...
-Úgy sajnálom Cher nem tudod mennyire - mondta a mély rekedtes hangján miközben a hátamat simogatta
-Semmi baj - mondtam szipogva
Harry annyiszor bántott megalázott fájdalmat okozott nekem de azzal együtt annyiszor tett boldoggá annyiszor volt mellettem támogatott szeretett és nem hagyott elmenni vagy elfelejteni őt és most , hogy ő erre kér úgy érzem nem tudom megtenni.
Nem tudom elengedni pont most amikor azt kellene tennem miért ? Miért vonz ennyire miért nem tudom elengedni még most sem?
Aztán elengedtük egymást de a könnyeim nem maradtak abban. Éreztem ahogy Harry engem néz miközben ő is a szemét törölgeti.
-Csak azt áruld el miért így...most...a koncerten mondtad ezt ? - kérdeztem
-Úgy gondoltam ez a legmegfelelőbb alkalom rá - mondta
-És a rajongók?! - kérdeztem
-Ha tényleg szeretnek akkor így is mellettem mellettünk lesznek - mondta
-Sajnálom , hogy így alakult Cher jobbat érdemeltél mindig is tönkre tettem mindent egy hülye fasz voltam.....mindent bánok amit tettem - mondta
-Sajnálom azt amit mondtál - mondtam
-Mi? - kérdezte
-Harry arra kérsz ,hogy felejtselek el de amikor én kértem te nem hagytad. Nem tudlak csak így csettintésre elfelejteni és nem akarok újat találni. Michael nem olyan mint te soha nem is lesz ő is csak felejtő de egyszerűen nem tudlak - mondtam majd elakartam menni de mikor megfordultam Michael nézett rám ami végleg összetörte a szívem.
-Michael én nem akartam..... - mondtam
-Hagyjuk én csak egy felejtő vagyok - mondta majd elment
-Istenem mit tettem már megint - mondtam miközben a falba fejeltem
-Hagyd beszélek vele - mondta Harry majd Michael után ment
Miért vagyok ennyire szerencsétlen miért bántom meg azokat akiket szeretek és miért bántanak meg azok akiket szeretek.
Visszamentem Elenaorhoz és Sophiahoz de nem találtam őket csak Lou-t és a kis Lux-ot.
-Durva este volt mi? - kérdezte
-Ne is mond - mondtam majd letérdeltem Luxhoz aki egyből a nyakamba ugrott
-De igazat mondott - mondta Lou
-Harry szeret és fáj neki amit tett Perrie soha nem volt neki fontos - mondta
-Ő is ezt mondta - mondtam
-Így is van hidd el - mondta

*Másnap*
Fájó szívvel és fejjel keltem fel nem akartam megbántani Michaelt nem akartam elengedni Harry-t és nem akarom cserben hagyni Perriet nem tudom mit kellene tennem vagy éppen mit nem.
-Kop-kop - mondta Sophia miközben bejött a szobámba
-Hát te? Hogyhogy nem Liammel? - kérdeztem
-Most itt nagyobb szükség van rám El és Lottie reggelit csinálnak lejössz? - kérdezte
-Aha - mondtam majd kimásztam az ágyból
-Jó reggelt! - fogadott nagy mosollyal El és Lottie
-Jó reggelt - mondtam
-Jobban vagy már ? - kérdezte El
-Nem nagyon - mondtam
-Nagyon durva volt az este hallottam - mondta Lottie
-Tényleg te mikor érkeztél meg? - kérdeztem
-Ma reggel kb 10-kor - mondta
-Remélem nem baj , hogy idejöttem - mondta
-Jaj dehogy bármikor jöhetsz ide - mondtam
-Köszi -mondta vigyorogva
-És most hogyan tovább ?- kérdezte Sophia miközben elém tett vagy 1 liter narancslevet
-Őszintén nem tudom. Csak itthon akarok lenni és meg akarok halni - mondtam
-Jaj ne mond ezt! - mondta Lottie
-Te nem tudod milyen ilyen helyzetben lenni - mondtam
-Az igaz de akkor is lesz jobb ennél. Ne izgulj minden jóra fog fordulni - mondta
-Wow Lottie mióta vagy te ilyen bölcs? - kérdeztem
-Lehet 15 vagyok de nem hülye - mondta nevetve
-Jó neked - mondtam miközben elkezdtem inni a rengeteg narancslevet
-Igaza van. Most nehéz és biztos szar a tudat , hogy megbántottad Michaelt de jobb lesz - mondta El
-Köszi , hogy az eszembe juttattad - mondtam miközben a pultra feküdtem
A reggeli után csak a kanapéra akartam feküdni de a lányok nem hagyták. Csak fel akartak dobni de nem volt kedvem semmihez a kedves vagy motiváló szavakhoz sem. Kb 1 órával később csöngettek.
-Nyitom - mondta Lottie majd ment is az ajtóhoz
-Szia Cher itt van? - kérdezte egy hang
-Persze gyere - mondta Lottie majd megjelent Michael mellette
-Hát te? - kérdeztem
-Beszélhetünk? - kérdezte
-Persze gyere - mondtam majd felmentünk a szobámba
Nem számítottam Michaelre és őszintén szólva félek is ,hogy mit akar mondani nem akarom , hogy haragban legyünk vagy , hogy bármi baj legyen nagyon nagy bűntudatom van a tegnapi miatt amit mondtam. Fontos nekem és tényleg olyan aranyos de nem akarom hitegetni,
-Szóval? -kérdeztem
-Csak bocsánatot szeretnék kérni - mondta
-Te? Mégis miért? Nekem kellene - mondtam
-Túldramatizáltam. Harryvel beszéltünk és szerintem kb mindent elmondott. A fejemben túlkomplikáltam a dolgokat és nem kellet volna - mondta
-Ne mond ezt. Én vagyok egy seggfej. Nem akartalak megbántani. Nagyon fontos vagy nekem Michael és bánom , hogy lefeküdtünk mármint nem akarom , hogy azt hidd kihasznállak vagy valami nagyon értékes ember vagy akit nem is érdemelnék meg - mondtam
-Ne viccelj - mondta kicsit nevetve
-Ez az igazság. Nem akarlak elveszíteni Michael. Túl jó vagy kedves szerethető de ott van Harry akit nem tudok elfelejteni - mondtam
-Első szerelem?! - mondta
-Pontosan - mondtam
-Remélem egyszer vagy vele leszel vagy találsz valaki mást aki elismer - mondta
-Köszönöm és remélem , hogy te is találsz egy lányt akit majd így szerethetsz és ő is így fog - mondtam
-Már találtam de neki már van valaki más... - mondta
Tudtam , hogy rám gondol és így egy sebezhető részét mutatja ami miatt nem is tudom sokat nőtt a szemeben és jobban megtetszett ez szörnyű mi van velem?!